AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

 

Ceglédbercelen 1879-ig két tanteremben folyt a tanítás, amelyek szűknek bizonyultak. Az első és a második osztály, 200 nebuló együtt tanult egy nagy pajtaszerű épületben. Az iskola katolikus egyházi iskola volt. A helyi plébános a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz fordult anyagi támogatásért, amit azonban elutasítottak. Végül az uradalom által adományozott 14 hold föld jövedelméből sikerült a harmadik termet felépíteni.

Az 1870-80-as években fokozatosan törekedtek az iskolák felekezeti jellegének visszaszorítására. 1894-ben államosították az iskolát. A község ekkor 6 tantermet és egy tanítói lakás építését ajánlotta fel.

1895-ben felépült a templom melletti iskola.

 

Első igazgatója Füzi Elek volt. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1929-ben építtette a Pesti út 160. szám alatt lévő 5 tantermes iskolát, ennek költsége 7800 pengő volt, amihez a község 1500 pengővel járult hozzá.

A cserői új iskola első igazgatója Horcsik Vilmos volt, az iskolába ekkor 572 tanuló járt. Őt követte Maklári Ede, majd Fürt Ferenc és Havrilla Mihály lettek az igazgatók.

A háborúban ez az iskola annyira megrongálódott, hogy nem lehetett tanítani benne. Ekkor pusztult el az irattár nagy része is. 1944-ben csak a Petőfi úti épületben folyt tanítás. Képesített igazgató mellett végzős gimnazisták tanítottak öten, váltott műszakban. Az egy tanteremre jutó tanulók száma 50 fő volt, egy nevelőre 47 diák jutott. 1945-ben a tanárok létszáma 12 fő. Az iskola rendbehozatala céljából színielőadásokat szerveztek, hogy legyen bevétel.

1947-ben bevezették a fiúknak a műhely, a lányoknak a háztartási gyakorlatot. 1948-ban indult a dolgozók iskolája, amely 1966-ig működött.

1949-ben 3 tanterem kapott új padot. Szintén ebben az évben indult az orosz nyelv tanítása is.

1955-tol Dunai Károly volt az igazgató.

Őt 1960-tól 1980-ig Szabó Albert követte. Ebben az időszakban, az 1962/63-as tanévben indult a napközi. A cserői iskola udvarában társadalmi munkával épült fel a tornaterem, melynek tégláit Szolnokról, a vasútállomás bontott anyagából hozták. A szülők és az iskola 7.-8. osztályos tanulói a nevelők vezetésével napokon keresztül tisztították a téglákat. A tornaterem átadása 1978. május 1.-jén volt. A cserői iskolát kibővítették egy új emeletes szárnnyal, amelyben 6+1 tanterem épült. Az új részben a tanítás 1980. január 1-jén indult meg.

1980-90-ig Máté Gyuláné állt az intézmény élén.

1990-94 között Budai Ferenc volt az igazgató.

1994-1999-ig Plutzer Lénárd állt az iskola élén.

1999-2004-ig az iskolaigazgatói posztot dr. Nagy Gáborné töltötte be.

A 2004/2005-ös tanévben Megyeriné Szilágyi Klára vezette az iskolát, megbízott igazgatóként.

A 2005-2009-ig az intézmény vezetője Czinege Józsefné.

A 2009/2010-es tanévtől az igazgató dr. Nagy Gáborné .

 

Zeneiskola

Ceglédbercelen 1965-ben kezdődött el a zeneoktatás, az abonyi Bihari János Zeneiskola kihelyezett tagozataként. 1988-ban az albertirsai Állami Zeneiskola önállósodott, és a ceglédberceli zenetagozat (a dánszentmiklósival együtt) ettől az évtől Albertirsa tagiskolájaként működött.

Az évekig tartó, széleskörű érdeklődés miatt Plutzer Lénárd, intézményünk akkori igazgatója 1995. szeptember 1.-jén önálló zeneiskolaként indította el a következő tanszakokat: zongora, furulya, klarinét, trombita, mélyrezes és szolfézs.

Évente 80-100 tanuló ismerkedett itt a hangok világával. Miután a gyerekek és szüleik más hangszerek tanulását is igényelték, így a 2000/2001. tanévben beindult a dob oktatása, 2001. szeptembertől a gitár tanítása. Ekkor szerveződött az iskolai zenekar is. Ennek az egyre bővülő kis csoportnak a fő célkitűzése, hogy hangulatosabbá tegye iskolai rendezvényeinket.

A következő évek is a bővülés jegyében teltek. A 2001/2002. tanév második felétől beindulhatott a fuvola oktatása, majd 2002. szeptemberétől a hegedű tanítása. Reméljük, a fejlődés nem áll meg. Hisszük, hogy növendékeink kiteljesedéséhez, jellemük formálásához a zenei nevelés nagymértékben hozzájárul. Ezért minden alkalmat megragadunk, hogy a tanulók egyre többet találkozhassanak az élő zenével.

 

 

NAPKÖZI

„Nem elég csak a gyerekeket felemelni, 
le is kell hozzájuk hajolni:” 
(Kósa László)

 

Iskolánkban jelenleg két napközis csoport működik, a régi Petőfi utcai épületben.

A két csoportban összevontan (1-2. o., 3-4-5. o.) folyik a munka. A Petőfi utcai épületben található a felújított melegítőkonyha és egy jól felszerelt kisebb ebédlő is.

A barátságos csoportszobákban a gyerekek megtalálják az érdeklődésüknek megfelelő könyveket, játékokat.

Nagy hangsúlyt fektetünk a délutáni rend és a kulturált étkezési szokások kialakítására. Már az elsősökkel is igyekszünk megtanítani az evőeszközök helyes használatát.

A gyerekek szabadidejét hetente kulturális, játék, technikai, és sportfoglalkozásokkal színesítjük. 2005. novemberétől hetente egyszer úszni járunk Budai útra, a gyerekek nagy-nagy örömére.

Mivel a legkisebbeknek kevesebb órájuk, és elfoglaltságuk van, az étkezés befejezésével lehetőségük nyílik egy kis csendespihenőre, mesehallgatásra.

Szabadidőben, lehetőség szerint minél több időt töltünk a friss levegőn, hogy játszhassanak, mozoghassanak, kikapcsolódhassanak. Kedvenceik a labdád játékok, a fogójátékok és a különböző versenyek. Rossz idő esetén a tornaszobában sportolunk, kártyacsatákat vívunk, sakkozunk, társasjátékozunk stb.

A programok összeállításakor igyekszünk a gyermekek igényeit figyelembe venni, és a szerény feltételek, lehetőségek mellett gyermekközpontú nevelést megvalósítani a két csoportban.

A tanulásra fordított idő osztályonként emelkedik, alsó tagozaton ez kb. 1 óra. Ez alatt az idő alatt sajnos csak az írásbeli házi feladatok elkészítésére van lehetőség, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a napközis gyermeknek is elő kell otthon venniük a könyveiket!

A napközi nem a gyermekmegőrzésről szól, hanem nagyon fontos nevelési feladatok megvalósításának színtere, az alapozó iskola szerves része. Valljuk, hogy aki gyermekkorában megfelelő érzelmi töltést kap, annak felnőttként boldogabb lesz az élete. A napközi itt kap elsődleges szerepet.